Tapolca a természeti szépségekben bővelkedő Hejő patak völgyében, a Bükk hegység keleti részében helyezkedik el. Félszáz katasztrális holdnyi területen épült ki a 19. sz. végétől. Üdülőterületté válása a 20. század első felének Miskolc közelségében, s egy nagyváros igényeinek megfelelően történt. A kis település sajátosságait az itt feltörő gyógyforrások adják. Ezek nemcsak a növényzetet határozzák meg , hanem egy jellegzetes, páradús levegőt is kialakítottak. A pihenni vágyók nemcsak ezért, hanem gyógyhatású szabad strandjáért keresik fel nagy számban.

 A Barlangfürdő Északkelet-Magyarország gyönyörű, turisztikai látnivalókban is gazdag környezetében, Miskolc város üdülőterületén, Miskolc-Tapolcán található. A régió turisztikai gazdagságát az Európában egyedülálló Barlangfürdőn kívül olyan nevek jelzik, mint Hajdúszoboszló, Mezőkövesd (gyógyfürdők), Aggtelek (barlang), Tokaj és Eger (bor) Hortobágy (puszta), Mátra, Bükk, Zemplén (hegyek, erdők, vadászat) stb.

 A tapolcai park "központi eleme" a csónakázó tó. Egykori kiterjedésének ma már fele, mintegy
11.000 m2 (1997-ben pontosan 10.106 m2) felületi nagyságú. Régi képeslapokon égerfákkal borított kis szigetek emelkedtek ki belőle, ami napjainkban is megtalálható. Egy 18 fokos forrás táplálta, amelynek vízhozama percenként 9.000 liter volt. Ez a tó, illetőleg túlfolyása a Hejő patak "eredője".

 A történeti múltról írja Frisnyák Sándor, hogy 'a Hejő-völgy Dudujkáig terjedő szakaszát néhány évszázaddal ezelőtt még mocsarak, meleg vizű posványok töltötték ki, helyenként pedig a hínár és a vízinövények kusza hálózata miatt a völgy szinte átgázolhatatlan volt.' Leírásában felhívja a figyelmet arra, hogy a 20. század elejének tudatos parkalakítása, növénytelepítése és gondozása következtében 'a tapolcai park különleges növényekből álló kis arborétummá vált.

 A Sziklatemplomot 1935-ben szentelték fel. Az akkori ún. Verebes-tanyán, két barlangból alakították ki, amelyeket eredetileg juhászok használtak akolként, ember- és jószágszállásként. A barlangot évszázadokkal ezelőtt emberi kéz vájta a tapolcai tufába, s szűk bejárata 6x8 méteres alapterületű helyiségekbe nyílott, magasságuk is csak közelítette a két métert.

 A mai objektumnak feltehetően már a 18. században volt előzménye. Ez egy késő barokk épület, s egy keleti szertartású kápolna lehetett. Minden bizonnyal Bacsinszky András igyekezete folytán épült fel, aki 1772-1809 között volt püspök, s 1776-ban kapta Mária Teréziától javadalomként - egyebek között - Tapolcát és Görömbölyt. Ennek az épületnek a felszereléséből, bútorzatából néhány eredeti darab megmaradt. Így a hejőcsabai görög katolikus kápolna oltárbaldachinja, a a görömbölyi görög katolikus templom püspöki széke, kántorpadjai és oltár-gyertyatartói is innen származnak.

 A csónakázó tó fölött lévő létesítmény télen-nyáron üzemel. Szintkülönbsége 50, hossza pedig 800 méter. A vadregényes környezetben kialakított pályát német cég tervezte és építette.
Egybehangzó a szakemberek véleménye: az ország legizgalmasabb vonalvezetésű pályáját adtuk át – mondta Dombovári Tibor, a MiBob Kft. tulajdonos ügyvezetője. A kiskocsik csövön haladnak, maximális sebességük óránként 40 kilométer. További felgyorsulásukat az automata fékezés gátolja meg. Környezetbarát üzemről van szó: kenőanyagot nem használnak, a kocsikat pedig villamosmotor húzza fel.

 A Miskolctapolcai Kalandtúra Park 2005. július 30-tól nyitotta meg kapuit a nagyközönség felé.
Közel 10 Millió Ft-os beruházással épült meg Magyarország legnagyobb természetes környezetbe épített kalandparkja, mintegy 1000 m²–en, 3-9 m-es magasságba telepített, 25 kiépített akadálypályájával. A pályák környezetbarát, párnafás technológiával kerültek felrögzítésre, amely nem sérti a fák szerkezetét.
A kalandpark egy kék (könnyebb), egy piros (nehezebb) és 2007. július végétől egy fekete (extrém) pályarendszerre tagolódik. A kék pálya 3-11 m-es, míg a piros és a fekete pálya 4-11 m-es magasság között mozog. A pályák különböző hidakból (vietnami, rönkhíd, lengőhíd, amasonasi híd stb.) épülnek fel, amelyek nehézségi szintje a pályák színének megfelelően változik.
A pályák biztonságos használatához speciális Kalandparkba tervezett beülőket, hevedereket és csigákat alkalmazunk. A Park látogatóit képzett alpinista és barlangász túravezetőink kísérik végig, a baleset elkerülése érdekében.

 A Pincészet 1999-ben született. Miskolc Tapolcán a Nagy Szent - Benedeki pincesoron a XX. század utolsó éveiben vásárolták meg. Egy több száz éves múlttal rendelkező, gyönyörű pincesoron, rendkívül jó klímájú és szép pince. Kialakítását egyéni elképzelések vezérelték, kiemelve a régi "kéznyomokat". Az évek múlásával szaporodtak az ágak, így ma már három szinten van kialakítva mulató, érlelő és tároló. Technológiája kialakításában igyekeztek a hagyományos eljárásokat a teljes igényességgel és a fahordós érleléssel ötvözni. A borok alapanyagát Mátraaljáról (Zöldveltelíni, Szürkebarát, Olaszrizling, Cabernet Sauvignon), Bükkaljáról (Kékfrankos Zweigelt), Hegyaljáról (Furmint, Hárslevelű) vásárolják. . A pince előre egyeztetett nyitva tartással várja a kóstolni kívánó vendégeket 70 főig.

• Déryné-ház (Diósgyőr)
• Diósgyőri Vár múzeum és panoptikum (Diósgyőr)
• Borsod-Miskolci Múzeum
• Herman Ottó Múzeum
• Herman Ottó Múzeum Papszer úti kiállítóhelye
• Herman Ottó Emlékház (Lillafüred)
• Országos Műszaki Múzeum Központi Kohászati Múzeuma (Hámor)
• Országos Műszaki Múzeum Massa Múzeuma (Újmassa)
• Magyar Ortodox Egyháztörténeti Múzeum
• Miskolci Egyetemtörténeti Gyűjtemények
• Miskolci Galéria
• Miskolci Galéria – Feledy-ház
• Miskolci Galéria – Petró-ház
• Papírgyári Múzeum
• Postakürt Galéria
• Színháztörténeti és Színészmúzeum